Jó reggelt!

Mondta a telefonom a maga módján, reggel 3/4 6-kor. Én is mondtam neki, hogy üdvözlöm az anyját. Aztán még feleselgetett egy félórán keresztül, míg meggyőzött, hogy takarodjak ki az ágyból, vár a munka, hejj de jó. Naaa, azért nem kapkodtam el. Felültem az ágy szélére - jaja, most épp üres volt, ha már kérdezni akartad ;) - és nekikezdtem a napi rituálémnak. Fiók kihúz, óra, szemüveg fel. Hopp, máris két lábon, belebújok a melegítőmbe és botorkálok a konyhába. Kávéfőző bekapcs, első sokk: elfogyott az eszpresszó, na sebaj, van latte, majd elhiszem, hogy az is hat. Gőzölgő kávéval indulok, hogy füstöljek egyet. Mellénybe bebújok, húzom a zippzárt, második sokk: kííííb*szottúl összecsípem a nyakam. Semmi gond, leszarom, kell a kávé és a cigi, korán van még aggódni. Kilépek az ajtón, huzat bek*rja azt, kávé löttyen, harmadik. Neeeem gáz, ma nem idegeskedem, maradt még elég a bögre alján, hogy elég legyen a cigihez. Elönt a felismerés, hogy ritka rövid idő alatt 3 "sorscsapás" ért, na, fasza, akkor ma már nem lesz több.

Mivel a latte köszönő viszonyban sincs a koffeinnel, így a reggeli zuhannyal próbálkozom. Ruha ledob, és már röhögök is a gondolatomon, hogy when I get naked in the bathroom, the shower usually gets turned on. Nyehehe. Ezen vihorászok, közben nyitom a csapot, ííí-ííí, fooorrrróóó... Kis maszatolás után sikerül beállítanom a megfelelő hőfokot, de gondolataim már kalandoznak is. Gondolatban egy rózsabokornál állok, szemem csukva, hajolok egy rózsához, hogy megszagoljam... Baaang, jól van Yankee, lefejelted a zuhanykabint. Kicsit újra felébredtem. Ezt kihasználva befejezem a higiéniai procedúrát. Kilépek a zuhanyból, megállok a tükörnél, szemrevételezem magam. Elégedett vagyok. Csak tudnám, hogy ki szívta ki a nyakam. Ja nem, k*rva mellény.

Jön a mitvegyekfelnincsegyrongyomse kör. Nincs kedvem vasalni, a macska egyébként is elfoglalja a felállított vasalódeszkát. Belebújok valamibe gyorsan, hopp-hopp idő van. Indulni kell. Zokni, cipő, táska, kabát, kulcs. Aha, persze, gondolatban kicsit előre szaladtam, amit egy lépéssel realizáltam, aha, püff. Hja, hogy nem húztam fel a nadrágot és eltaknyoltam. Semmi baj, állj fel. Tehát, nadrág, zokni, cipő, táska, kabát, kulcs. Laaasssaaaaan. Na, sikerült.

Hót kómában vezetek végig a céghez. Bekanyarodom, kicsit mintha kevesen lennének a parkolóban. Időben érkeztem, hogy a kijárathoz közel parkoljak... Végre valami jó ezen a reggelen. Csattogok a bejárathoz, megállít a bizti őr srác:
- Hova-hova?
- Dolgozni...? - gondoltam megint flörtikézni akar, mint múltkor. Ezért ez a fene nagy kedvesség.
- Nincs jobb dolgod?
- ...??? - itt egy kicsit sérelmeztem a kis buksimban, hogy mire fel ez a nagy közvetlenség. - Hétfő van, nem?
- De...

Óóóó, hogy a jóbüdösfrancessenbelemárcius15bemegahosszúhétvégébe. Leszívattam magam? De le ám, b*sztam az ébresztőből kiszedni a hétfői napot, így március 14-én én becsattogtam dolgozni. Jól van, vállveregetés, ügyes vagy. EZ MA K*RVÁRA NEM AZ ÉN NAPOM.

Kocsiba be, irány haza, ágyba vissza. Már szenderednék is, mikor csengetnek. Na neee, tiszta durciba csoszogok az ajtóhoz, és már majdnem elhagyta a számat, hogy mi a f.... van, miközben vágtam ki az ajtót sarkig. De akkor, ott minden haragom elszállt. Az éppen aktuális ágymelegítőm állt az ajtóban, de én csak egy dolgot láttam. Egyelőre. A mekis papír kávés poharat a kis kezében. Egyemmeg. "Van két szabad napod?" Jött a kérdés. Óh, igen, fáradj be... Nagyon úgy néz ki mégis az én napom a mai... És a holnapi is. :)))